GY.I.K.

Családi házaknál, amelynek tulajdonosa természetes személy és az ingatlanba nincs semmilyen gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye, fióktelepe, levelezési címe bejelentve a kéményellenőrzés nem kötelező, viszont megrendelése ajánlott és a törvény által javasolt időszakokra ingyenes. 
Társasházaknál, lakásszövetkezeteknél, gazdálkodó szervezeteknél a kéményellenőrzés sormunka keretein belül kötelezően és költségtérítés ellenében történik a tüzelő- és fűtőberendezés fajtájától függően évente, vagy kétévente.

A kémény az, amit az óvodában a házra rajzoltunk. :) Minden más, amit a keletkezett égéstermék/füst szabadba való kivezetésére használunk az égéstermék-elvezető. A tüzelőberendezés-és a tüzelőanyag fajtáját, az elvezetés módját és kialakítását, egyáltalán minden szakmai kritériumot figyelmen kívül hagyva legegyszerűbben:

• a kémény az épület része, ami kivezeti az égésterméket a szabadba
• a füstcső az, ami a készüléktől a „kéményig” tart
• a béléscső a kéményen belül futó belső cső, amit a meglévő kéménybe teszünk

„Olyan berendezés, amely az égési levegőt a tüzelőberendezéshez vezeti egy levegővezetéken keresztül az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollása környezetéből és az égésterméket az égéstermékjáraton át vezeti ki a szabadba.” (MSZ 845:2012) A legelterjedtebb égéstermék-elvezetési mód a kondenzációs gázkészülékeknél. Koncentrikus kiviteléből adódóan a belső csövön távozik az égéstermék, a külső és belső cső közötti résen pedig érkezik az égéshez szükséges levegő.

Általánosságban elmondható, hogy minden fosszilis tüzelőanyagot használó fűtő- és tüzelőberendezéshez elengedhetetlen a keletkezett égésterméket a szabadba vezetni, így ezen készülékekhez kell valamilyen égéstermék-elvezető. Ez sok esetben történhet a régi téglakémény felhasználásával, vagy adott esetben új szerelt kémény telepítésével, vagy akár egyszerű oldalfali kivezetéssel (lásd konvektor-parapet).

Szilárd tüzelés esetén a kéményellenőrzés és a tisztítás elhanyagolása a járat kátrányosodásához, a korom felgyülemléséhez, végső soron keresztmetszet szűküléshez, vagy akár teljes elzáródáshoz vezethet. Ezáltal az égéstermék nem tud megfelelően távozni, ami jobb esetben „csak” tökéletlen égéshez vezet, ami miatt több tüzelőanyagot használunk el, de így csak még több salakanyag keletkezik, valamint a tüzelőberendezés amortizációja is felgyorsul. Rosszabb esetben a régi béleletlen téglakémény kimállott fugáin, vagy a már tömörtelen bélelés hibáinál a kátrány kifolyhat, a füstgáz visszaáramolhat a lakótérbe. Legrosszabb esetben kéménytűz vagy szénmonoxid-visszaáramlás is kialakulhat.
Gáztüzelésnél a lerakódásoktól kevésbé kell tartanunk, viszont az elvezető átjárhatóságát a fentről behulló szennyeződések, bogarak, akár kisebb madarak is befolyásolhatják, így a kéményellenőrzés itt is fontos. Túlnyomásos rendszereknél különösen fontos a nyomástömörség ellenőrzése. Akárcsak a szilárd tüzelésnél, itt is a legnagyobb veszélyt a szénmonoxid-visszaáramlás jelenti.

A nyitott égésterű tüzelőberendezés az égéshez szükséges levegőt a telepítés helyiségéből nyeri, a keletkezett égésterméket pedig az égéstermék-elvezető berendezésen keresztül a szabadba vezetik ki.
A zárt égésterű tüzelőberendezés teljes égésilevegő-ellátását, tűzterét és égéstermék-elvezetését a telepítés helyiségétől légtömören elzárt üzemeltetésre tervezték. Tehát az égésilevegőt a szabadból nyeri és az égésterméket az égéstermék-elvezető berendezésen keresztül a szabadba vezetik, a telepítés helyiségének a nyomásviszonyaitól függetlenül.

Családi házaknál röviden, nem minden kazáncserekor kell teljes kéménycsere is, de a legtöbb esetben minimum átalakításra van szükség.
Gáztüzelésnél, ha régi nyílt égésterű tüzelőberendezésünket szeretnénk új kondenzációsra cserélni, akkor szükséges a régi gravitációs elven működő kéményünk átalakítása, vagy új égéstermék-elvezető rendszer telepítése.
Ugyanez igaz akkor is, ha zárt égésterű, de turbós készülékünket cseréljük kondenzációsra. A turbós kémény alumínium füstgázelvezető csöve nem alkalmas a kondenzációs készülék által termelt savas kondenzátum fogadására. Amennyiben saválló acél rendszerünk volt elég lehet a régi szilikon tömítések EPDM-re cserélése, valamint a rendszer hatályos szabályok szerinti átalakítása. Szilárd tüzelésnél, amennyiben eddig is szabványnak megfelelő bélelt, vagy szerelt kéményben történt a füstgázelvezetés, nagy eséllyel az új -hasonló teljesítményű és egyező tüzelőanyagot használó- tüzelőberendezéshez is jó lesz a meglévő kémény.
Társasházaknál, ha egyedi kéménnyel rendelkezik a lakás, akkor a helyzet ugyanaz, mint a családi házaknál.
Gyűjtőkéménynél értelem szerűen nem csak a saját igényeinket kell figyelembe venni. A közös kéménynél sok esetben nem cserélhető egyedileg a készülék, csak komplett rendszerátalakítás mellett.
Nagyon fontos, hogy bármilyen készülékcsere is történik, minden esetben kell kéményvizsgálat!

Természetesen lehet, sőt sok esetben nincs is más megoldás.
Tartalékfűtésként, rásegítésként, vagy egyszerűen a látvány és a hőérzet miatt egyre többen vásárolnak például kandallót, amit valamilyen okból nem tudnak meglévő kéménybe csatlakoztatni (pl.: gázkéményként üzemel, nem megfelelő a keresztmetszete/ magassága), vagy egyszerűen nincs is meglévő kémény. Ilyenkor kerülnek képbe a szigetelt szerelt kémények. Ezeknek az anyagát tekintve rozsdamentes acél kéményeknek a lényege, hogy az égéstermék egy hőszigeteléssel és mechanikai védelemmel ellátott rendszeren keresztül távozik a szabadba. Három rétegből áll, ahol a belső cső maga az égéstermék-elvezető, körülötte a hőszigetelő réteg, majd a külső héj. Beltérben és külső falon egyaránt telepíthető.
Kondenzációs kazánra váltáskor is előfordulhat, hogy nincs, vagy nem használható megfelelően a meglévő kémény. Ilyenkor hasonlóan a fentiekhez építhetünk szigetelt szerelt kéményt. A kondenzációs technológiára tekintettel itt a belső cső anyaga lehet speciális műanyag (Pps), vagy rozsdamentes acél. Fontos, hogy ezeknél a rendszereknél a rendszerelemeknek túlnyomásos kivitelűnek kell lenniük!
Szintén az utólagos „kéményépítéshez” sorolható, amikor az új kazánunk égéstermék-elvezetését koncentrikusan, úgynevezett „cső a csőben” technológiával valósítják meg födémáttöréssel, tetőhéjazaton átvezetéssel, szükség szerint mechanikai védelemmel.

Az égéstermék-elvezetőt érintő mindennemű műszaki beavatkozás után meg kell rendelni a műszaki vizsgálatot. Ha tehát új égéstermék-elvezetőt (kéményt) létesítenek, vagy a régit javítják, felújítják, esetleg átalakítják, a tulajdonosnak gondoskodnia kell a szükséges vizsgálatok elvégzéséről.

A kéményseprő a helyszíni műszaki átvételkor a következő iratokat kérheti:

• az építészeti, gépészeti terveket
• az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét
• az égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramokat, táblázatokat, ezek hiányában az égéstermék-elvezető szakirányú felsőfokú végzettségű szakember által készített hő- és áramlástechnikai méretezését,
• az égéstermék-elvezetőbe beépített építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot, esetleges egyéb nyilatkozatot,
• a kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában,
• a kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb, helyszínen létesített tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről
• a villámvédelmi jegyzőkönyvet.

A műszaki vizsgálat nélkül, vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata tilos és életveszélyes!

A kondenzátum a kondenzációs kazán mellékterméke, amely a füstgáz mesterséges lehűtésekor csapódik ki az égéstermékből. A kondenzációs kazán telepítésekor gondoskodni kell a keletkező kondenzátum megfelelő elvezetéséről. Egy átlagos kondenzációs kazán óránként akár 2-3 m3 földgázt is fogyaszthat, ez óránként 3-4 l kondenzátumot jelent. (1 m3 gáz elégetése során, ideális esetben akár 1,5 l kondenzvíz is keletkezik.) Minden kondenzációs kazán tartalmaz kondenzvíz szifont, ezen keresztül a készülék szakszerűen beköthető a csatornahálózatba.

Ugyan a keletkező kondenzátum enyhén savas kémhatású, de a mennyisége csekély a háztartási szennyvízhez képest, és a csatornahálózatba egyébként is általában lúgos kémhatású anyagok kerülnek, amelyek semlegesítik ezeket. A szennyvíz lefolyó csöveknél pedig szinte ma már kizárólag műanyag csöveket alkalmaznak, amelyek savállóak, így azok károsodásától sem kell tartanunk.

Igen! Sőt ezzel lehet egyszerű módon leellenőrizni a kondenzációs kazánunk megfelelő működését. Ha a kazán működése során az elvezető csövön folyamatosan csepeg a kondenzvíz, akkor a kondenzációs kazán jól működik.

Fontos, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk a kondenzációs kazán működéséhez. Ha a kondenzációs kazán nagy teljesítménnyel fűt, akkor magas hőmérsékletű lesz a keletkező égéstermék és nem tud lecsapódni a készüléken belül a pára. Emiatt a kondenzációs kazán hagyományos kazánként fog működni, de aggodalomra ekkor sincs ok, mert a hatásfoka ettől még nem rosszabb, mint egy hagyományos kazánnak.

Ez bizonyos szintig igaz természetesen. Az ideális körülmények megteremtéséhez célszerűbb alacsony hőmérsékletű fűtési rendszert alkalmazni, ami nagy hőleadó felülettel rendelkezik. Erre megfelelő a falfűtés, a padlófűtés, vagy a helyesen méretezett radiátoros fűtés, időjárás-követő szabályzás használata mellett. Így elérhető, hogy a kondenzációs kazán megfelelően alacsony előremenő hőmérséklettel üzemeljen a működési időszak döntő részében.