Miért korszerűsítsük fűtési rendszerünket kondenzációs kazánra váltással?

Korábbi írásunkban, a kazáncsere folyamatának a bemutatásakor már beszéltünk a gázkazánunk fontosságáról. Kellemes hőmérsékletet és meleg vizet biztosítanak számunkra, amely nélkül manapság már nehéz lenne elképzelni az életünket. Viszont bármennyire megbízható is a mostani, az élettartama véges, így előbb-utóbb elkerülhetetlen a cseréje.

Milyen hátrányokkal járhat, ha halogatjuk a kazáncserét?

Mint említettük, az elavult kazánok számos hátránnyal járhatnak, amik nemcsak a kényelmünket, de a költségeket és a biztonságot is befolyásolhatják.

1. Alacsony hatásfok és magas fogyasztás

A régi kazánok hatásfoka alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy több gázt fogyasztanak ugyanannyi hő előállításához. Ennek eredményeként a fűtési költségek magasabbak, hiszen több energiát igényelnek az optimális hőmérséklet eléréséhez. Ezzel szemben a modern kondenzációs kazánok jelentősen jobb hatásfokot kínálnak, így kevesebb energiával képesek ugyanolyan, vagy akár jobb teljesítményt nyújtani.

2. Környezetszennyezés

Az elavult kazánok magasabb szintű károsanyag-kibocsátással járnak, mert az égés nem annyira hatékony, mint a modern készülékek esetében. Ennek következtében több szén-dioxid és egyéb káros anyag kerül a levegőbe, ami hozzájárul a légszennyezéshez és a klímaváltozáshoz. Az új kondenzációs kazánok környezetkímélőbb technológiával dolgoznak, mivel az égési folyamat során keletkezett hőt is visszaforgatják az égéstermékből, ezáltal csökkentik a károsanyag-kibocsátást.

3. Nagyobb karbantartási igény és több meghibásodás

Az idősebb kazánok rendszeresebb karbantartást igényelnek, és a meghibásodás kockázata is magasabb. Az elöregedett alkatrészek gyakrabban szorulnak cserére, és sokszor nehezen találni hozzájuk pótalkatrészeket. Ez nemcsak több időráfordítást és költséget jelent, hanem növeli a kazán teljes üzemeltetési költségét is. Ezzel szemben egy új kazán kevesebb karbantartást igényel, megbízhatóbban működik, és hosszabb élettartammal rendelkezik.

4. Alacsonyabb biztonsági szint

A régi kazánok biztonsági rendszerei általában nem olyan fejlettek, mint a modern készülékeké. A hagyományos gázkazánok például sokszor nyílt égésterűek, vagyis az égéshez szükséges levegőt a helyiségből szívják el, ami veszélyes lehet, ha nem megfelelő a szellőzés. Az újabb, zárt égésterű kazánok azonban épületen kívülről szívják a friss levegőt, ezáltal biztonságosabb működést biztosítanak.

5. Zajszennyezés

Az elavult kazánok gyakran zajosabban működnek, ami különösen zavaró lehet a fűtési időszakban. A korszerű kazánok halkabbak, és a működésük során kevesebb vibrációt, zörgést okoznak, így csendesebbek és komfortosabbak a háztartás számára.

A fenti felsorolásból látszik, hogy egy új kondenzációs kazánra váltáskor olyan előnyökkel számolhatunk, mint az energiahatékonyság, kényelem, környezettudatosság, biztonság.

Milyen lehetőségeink vannak gázkazán cseréjekor?

Alapvetően két fő gázkazán típust különböztetünk meg: a nyílt- és a zárt égésterűt. Mint említettük, a nyílt égésterű helyiséglevegő-függő, a zárt attól független.

A nyílt égésterű kazánok mára korszerűtlenné és adott esetben veszélyessé is váltak. Telepítésükkor bizonyára szakszerűen odafigyeltek a levegő-utánpótlás biztosítására, azonban a nyílászárók cseréjével, a helyiségek közti szellőzők befalazásával életveszélyes helyzetek alakulhatnak ki. Ugyanis ha nincs meg az égéshez szükséges levegő-utánpótlás, akkor nem csak a kazán nem fog megfelelően működni, de számunkra is elfogy az oxigén.

A másik problémát a régi kémény okozhatja. Előfordulhat, hogy a különböző okokból az évek során leszűkült keresztmetszetű kémény már nem elégíti ki a készülékünk huzatigényét. Ilyen okok lehetnek például béleletlen téglakéménynél az erodálódó kéményfalból leeső darabok, vagy a korom egyre vastagabb lerakódása. Ilyenkor pedig fennáll a szénmonoxid-visszaáramlás lehetősége, ami akár halálos kimenetelű is lehet.

A fenti okok miatt szorultak ki a piacról a nyílt égésterű készülékek és vették át a helyüket a sokkal korszerűbb és biztonságosabb zárt égésterű kazánok. Az úgynevezett turbós kazánok térhódítása után a kondenzációs kazánok előtérbe kerülését egy uniós jogszabály tette lehetővé, amelyet Magyarországon 2016. július 1-től alkalmaznak. A jogszabály értelmében a beépíthető kazánok körét (néhány kivételtől eltekintve) lényegében a kondenzációs kazánokra szűkítették, mivel azóta csak olyan kazán telepíthető, aminek a szezonális hatásfoka legalább 86 százalék.

A kondenzációs kazán

Mint azt fentebb olvashattuk, a kondenzációs kazán rendelet értelmében gyakorlatilag ez az egyetlen gázkazán típus, aminek beépítésére ma engedélyt kaphatunk. A kondenzációs elven működő gázkazánok napjaink legkorszerűbb fűtéstechnikai termékei közé tartoznak. A fosszilis energiahordozókat felhasználó berendezésük közül a legnagyobb mértékben hasznosítja a fűtőanyag energiatartalmát, miközben a legkevésbé terheli a környezetet, így működésen nem csak kiemelkedően gazdaságos, de egyúttal környezetbarát is.

A kondenzációs kazánok a hagyományos gázkazánokhoz képest 20%, a régebbi kazánokhoz, illetve a konvektorokhoz viszonyítva pedig akár 30%-os energiamegtakarítást is elérhetnek. Így mindamellett, hogy energiát és pénzt spórolhatunk, csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat is.

A miértekre a válasz a működési elvben keresendő. Alapvetően a gázkazánok a földgáz elégetéséből nyerik a hőt: a földgáz nagyobb részt metánból áll (CH4), ami egyesül a levegő oxigénjével (O2) – majd a reakció során nagy mennyiségű, magas hőmérsékletű hő, égéstermékként pedig szén-dioxid (CO2) és víz (H2O) keletkezik.

Az égési folyamat során keletkezett hőt a fűtési rendszer hasznosítja, majd a kéményen vagy az egyéb égéstermék-elvezető rendszeren keresztül távozik az égéstermék. A különbség a kondenzációs gázkazán és a hagyományos gázkazán között a távozó égéstermék hőmérséklete.

A hagyományos gázkazánok esetén a távozó égéstermék hőmérséklete 140–150 °C, de az égéstermékkel együtt nagy mennyiségű, magas hőmérsékletű vízgőz is távozik. Ez a vízgőz a kémény falán belülről lecsapódva agresszív, savas kémhatású párát képez. A benne lévő hőenergia elvész, és a kémény anyagát is károsítja.

Ezzel ellentétben a kondenzációs kazán kialakítása lehetővé teszi, hogy az égéstermékben lévő, magas energiatartalmú vízgőz átadja a párolgáshőjét, az úgynevezett rejtett hőjét a rendszerben keringő fűtővíznek. Mindezt úgy éri el, hogy a füstgázt a kazánba visszatérő alacsony hőmérsékletű fűtővíz segítségével lehűti egészen arra a hőfokra, ahol az égéstermékben lévő, gőz halmazállapotú víz kicsapódik. Ezt hívjuk kondenzációnak, innen ered a kondenzációs gázkazán név is.

A kondenzációs kazánok üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint elavult elődeiké, így gyorsan megtérülhet a befektetés. Különösen akkor, ha alacsonyabb hőmérsékletű hőleadó rendszert üzemeltetünk vele, mint a padlófűtés vagy a falfűtés. Ha radiátoros kivitelben szeretnénk használni a kazánt, akkor célszerű a szigetelést is ellenőrizni és szükség esetén korszerűsíteni, mert ezzel sokat javíthatunk a készülék hatékonyságán, illetve a rendszer energia- és költségtakarékosságán.

Összességében tehát a kondenzációs kazán alacsony hőmérsékleten, sokkal kisebb veszteséggel működik, mint egy hagyományos kazán, ami által sokkal több energiát hasznosít, mint elődje. Továbbá a hagyományos kazánnal ellentétben a kondenzációs kazán képes arra, hogy felhasználja a keletkező égéstermék vízgőz tartalmának az energiáját, emiatt a kondenzációs kazán akár 30%-kal kevesebb földgázt fogyaszthat a hagyományos kazánhoz viszonyítva. Összegezve ezért annyira gazdaságos a kondenzációs kazán működése.