Kondenzációs kéményrendszerek 3. rész
Szigetelt rendszerek, „hibrid” rendszerek
Ebben a részben bemutatjuk az előző két rendszer (egyfalú és koncentrikus) felhasználásának egymással ötvözött lehetséges változatait, valamint a szigetelt rendszereinket a kondenzációs égéstermék-elvezetéshez.
„Hibrid” rendszerek
Mint írtuk, a legnépszerűbb égéstermék-elvezetési mód a „cső a csőben” rendszer. Felújítások során, ha van meglévő pormentes kéménykürtő, akkor lehetőségünk van onnan nyerni az égéshez szükséges levegőt. Ha eleve bélelt gázkéményünk volt, az általában elegendő, hogy pormentesnek minősüljön, legfeljebb egy megfelelő tisztítást igényel. Vegyes tüzelés után erre a célra általában már nem használható a kürtő.
Ha a hő- és áramlástechnikai méretezés is alátámasztja, akkor a kéményig koncentrikusan vezetjük a nyomvonalat, majd egy talpas könyök beépítésével egyfalú rendszert használunk. Az égéstermék így a folytonos, nyomástömör belső csövön keresztül távozik, a levegő pedig a béléscső és a kémény „fala” közötti résen keresztül érkezik, legtöbbször a kitorkollástól. Amikor lehetséges, minden esetben merev falú csövet használjunk, viszont amennyiben a kéménykürtőben elhúzás van, akkor használhatunk flexibilis csövet is.
Itt is, mint a kondenzációs kéményrendszerek nagy többségénél, legtöbbször a PPs rendszereket használják, de lehetőségünk van rozsdamentes acél rendszerrel kivitelezni az égéstermék-elvezetőnket. Bizonyos esetekben a PPs és INOX rendszert párosíthatjuk is, azonban az anyagok közötti váltásra egy rendszeren belül csak egyszer van lehetőségünk.
Erre az anyagváltásra a legtöbbször akkor kerül sor, amikor a meglévő kürtőnk elhúzást tartalmaz és ezzel egyidejűleg túl hosszú is a vezetési hossz a méretezés szerint. Mivel a PPs flexibilis cső felületi érdessége sokkal nagyobb, mint az INOX flexibilis csőé, így az utóbbival folytatjuk a megkezdett PPs/Alu rendszert. Ilyenkor már a talpas könyökünk is INOX kell legyen, valamint a kürtőfedélnek is.
Kötelezően INOX bélelést kell alkalmaznunk, ha van szomszédos kéményjárat, amiben vegyes tüzelés füstelvezetése történik, mert ilyenkor fennáll a lehetősége, hogy a forró füstgáz, esetleg egy koromkiégés eldeformálja a PPs csövet. A bekötő szakasz viszont ebben az esetben is maradhat PPs/Alu.
Ritkán, de előfordulhat a fentiek fordítottja is, amikor a két külön ágat (égéstermék–levegő) egy közösítő idom segítségével koncentrikus rendszerré alakítunk. Lakossági felhasználásban ez annyira ritka, hogy inkább csak érdekességképpen említettem.
Szigetelt rendszerek
Akár osztottan, akár koncentrikusan kezdtük el az égéstermék-elvezetőnk kiépítését, előfordulhat, hogy valamilyen okból szigetelt rendszerre kell váltanunk. Ez az ok általában az, ha nincs, vagy valamiért nem használható megfelelően a meglévő hagyományos kéményünk.
A szigetelt rendszer lényege, hogy a kondenzációs gázkészülék égésterméke egy zárt, hőszigeteléssel és mechanikai védelemmel ellátott, szerelt jellegű rendszerben távozik a szabadba. A rendszer a megfelelő idomok hozzáadásával összekapcsolható a koncentrikus és az egyfalú rendszerrel is. Alkalmas egyedi-, kaszkád rendszerű-, vagy akár gyűjtőkéményként is, főként kültéri telepítéssel.
A szigetelt kémény anyagát tekintve lehet PPs/INOX vagy INOX/INOX. Az átmérők igen tág határok között mozognak: a legkisebb méret a lakossági kondenzációs kémény, mely 80/130 mm vagy 80/140 mm (anyagválasztástól függően), de ipari felhasználók akár 600/650 mm méretben is rendelhetik.
A PPs/INOX rendszernél a legnagyobb rendelhető méret a 160/213 mm, e felett csak INOX/INOX rendszert tudunk adni, a kívánt célnak megfelelő anyagminőséggel és anyagvastagsággal.
A PPs/INOX rendszerünk belső csöve speciális műanyag, melynek hőmérsékleti osztálya T120°C, nyomásosztálya pedig H1 (5000 Pa). Az INOX/INOX szigetelt rendszerünk belső csöve 0,6 mm vastag, 1.4404 anyagminőségű rozsdamentes acél, ami T200°C hőmérsékleti osztályba tartozik és 200 Pa (P1) nyomásállósággal bír.
Mindkét rendszernél 25 mm vastagságú, nagy testsűrűségű kőzetgyapot, valamint 0,5 mm vastagságú rozsdamentes acél köpenycső biztosítja a hőszigetelést és a mechanikai védelmet.
A PPs csöveknél az EPDM tömítés minden esetben tokban, a csövön belül helyezkedik el. Az INOX-nál D160-as átmérőig a PPs-hez hasonlóan belső gumigyűrű van, efelett csövön kívüli külső tömítéssel rendelkeznek. Mindkét szigetelt rendszer elemeit csőösszeszorító bilinccsel kell egymáshoz kapcsolni, ami minden esetben automatikusan tartozék.
Szigetelt rendszereink, mint említettük, összekapcsolhatóak a koncentrikus és az egyfalú rendszereinkkel is. Ha koncentrikus rendszerhez csatlakoztatjuk a szigetelt kémény rendszert, akkor a korábban leírt módon alakítsuk ki a belső térben a kéményt, megfelelő ellenőrző idomokkal és rögzítéssel. Mikor a külső térbe érünk, egy speciális légbeszívó idomot használjunk, mely a koncentrikus rendszer utolsó eleme, de egyben a szigetelt rendszer első eleme is. Ettől az idomtól kezdve a függőleges szakasz már szigetelt.
Ha egyfalú rendszerhez csatlakoztatjuk a szigetelt kémény rendszert, akkor is a korábban leírtak alapján alakítsuk ki a belső térben a kéményt, megfelelő ellenőrző idomokkal és rögzítéssel, majd a szabadba érve váltsunk át szigetelt rendszerre az erre a célra kialakított átalakító idom segítségével. Itt a légbevezetést külön csövön oldjuk meg.
A szigetelt rendszerek csövei nem vághatóak, ezért mindig válasszunk megfelelő méretet. A tervezésnél vegyük figyelembe, hogy 0,25 m, 0,5 m és 1 m-es csövekből választhatunk. A rendszer lezárásához használjunk torkolati kúpot, ami a legkisebb ellenállással tudja az égésterméket a szabadba juttatni.
